Szemek

[ZaunköniG]

Szemek


Én néha nem tudok szemekbe nézni.
Vannak galád, kicsinyes, zöld szemek,
Melyekben nem loboghat semmi égi,
Melyekben hínár él és szenny remeg.

Szemek, melyektől kisgyerek koromban
Nehéz volt álmom s félős éjszakám,
Szemek, melyek e földi szép pokolban
Vígan ragyognak és bajt hozva rám.

Szemek, melyekben üzletek világa
Sárgásan ég és zöldesen lobog,
Melyektől fölriadnak álmodók.

Ó idegen szemek hideg parázsa,
Hadd nézzek napba, holdba részegen,
Melyek szűzek, tiszták, mint mély szemem.