A kísértő

[ZaunköniG]

A kísértő


A sziklabarlang hűvös rejtekében,
Hol koponya, kereszt és könyv hever,
(A könyvek könyve: biblia) az éjben
Virraszt a jámbor s néz az égre fel.

Az égen csillagok és a szívében
Mély áhitat, körötte éj s magány.
Oroszlán bőg a puszta messzeségben
És földön, égen minden mély talány.

S ő várja: mikor támad a kísértő,
Ki a szívében szunnyad. Ő virraszt.
És néha érzi: gyöngül a malaszt.

És néha érzi: langy tavaszi szél jő
Virágok hímporával terhesen
S fölnéz Krisztusra a feszületen.