11.01.2008, 14:06
A távozó
...És másnap halkan a szívébe célzott
És elesett. - Hogy elkísértem őt,
A hold delelt az égen s holtfehér volt,
Ő némán állt meg a halál előtt.
A holdba nézett és a hűs fenyőkre,
Melyek őrt álltak bús kövek felett!
Nem szólt. Oly csöndes volt, mint kertek ősze,
Ha december jő és minden beteg.
A holdba nézett. Én nedves szeméből
Kiolvastam a titkot, a nagyot:
A holdba néz és nem lát több napot.
Kezet fogott velem. Az éj, a késői,
Úgy hallgatott, mint ősmély kriptabolt.
Becsöngetett. Halálharangja szólt.
...És másnap halkan a szívébe célzott
És elesett. - Hogy elkísértem őt,
A hold delelt az égen s holtfehér volt,
Ő némán állt meg a halál előtt.
A holdba nézett és a hűs fenyőkre,
Melyek őrt álltak bús kövek felett!
Nem szólt. Oly csöndes volt, mint kertek ősze,
Ha december jő és minden beteg.
A holdba nézett. Én nedves szeméből
Kiolvastam a titkot, a nagyot:
A holdba néz és nem lát több napot.
Kezet fogott velem. Az éj, a késői,
Úgy hallgatott, mint ősmély kriptabolt.
Becsöngetett. Halálharangja szólt.