11.01.2008, 12:15
Móra Ferencnek
Tavasz, nyár, ősz, tél jönnek, mennek ők,
Az olvasó ül békén és virraszt,
Virulnak és hervadnak a tetők,
Mint óbor, az ó könyv ad új vigaszt.
Az élet álom. Tavaszunk rövid,
Nyarunk forró és őszünk szomorú,
Telünk hideg és mindent elföd itt
Nyirkos síron a fonnyadt koszorú.
A bölcs szelíden és bánatosan
A csöndes és jó könyvekhez oson,
Ezek a sírig hűséggel kisérnek.
Felelni ők se tudnak a szegénynek,
De, amiért itt mégis élni jó:
Van bennük sok szép rezignáció!
Tavasz, nyár, ősz, tél jönnek, mennek ők,
Az olvasó ül békén és virraszt,
Virulnak és hervadnak a tetők,
Mint óbor, az ó könyv ad új vigaszt.
Az élet álom. Tavaszunk rövid,
Nyarunk forró és őszünk szomorú,
Telünk hideg és mindent elföd itt
Nyirkos síron a fonnyadt koszorú.
A bölcs szelíden és bánatosan
A csöndes és jó könyvekhez oson,
Ezek a sírig hűséggel kisérnek.
Felelni ők se tudnak a szegénynek,
De, amiért itt mégis élni jó:
Van bennük sok szép rezignáció!